IKTE

Tel.: +36 20 317 6964

Kiss Tibor Cece

Honlapunk látogatásával és böngészésével a Felhasználó elfogadja, hogy rá nézve a weboldal használatával kapcsolatos valamennyi szabályozás, ideértve az Egyesület Adatkezeléssel, adatvédelemmel kapcsolatos szabályozását is, automatikusan kiterjed. A weboldal által használt cookie-k (sütik) rendjéről itt olvashat. 

Az IKT módszere

Mi az integrált kifejezés- és táncterápia (IKT)?

 

Legtöbbünkre minden bizonnyal igaz, hogy – hacsak nem különösen tehetséges valamiben – úgy kerül ki az iskolapadból, hogy a művészeti tevékenységeket tiszteletteljes távolból szemléli. Pedig ismert tény, hogy a kreatív önkifejezés rendkívül fontos a lelki egészség szempontjából. Valószínűleg nincs is olyan ember, aki nem alkot rendszeresen valamit, csak éppen erről nem úgy gondolkodik, hogy ez művészet lenne. Hiszen egy új recept kikísérletezése, egy szoba átrendezése a (megváltozott) ízlésünknek megfelelően, a hangulatunkhoz illő öltözék kiválasztása reggel – ugyanazon komplex lelki funkciókat igénylik, mint egy kép megfestése, egy vers megírása.

A művészetterápiák – melyek többsége egyetlen művészeti ágra, (pl. festés, zene vagy tánc) fókuszál – azon a felismerésen alapulnak, hogy a művészi önkifejezés alapvető emberi szükséglet, s nagy mértékben hozzájárul lelki egyensúlyunk elnyeréséhez, visszanyeréséhez, fenntartásához.

Osztozik ezen a nézeten az integrált kifejezés- és táncterápia (IKT) is, amely a mozgásra, táncra és testi élményekre kiemelten építő, de további kifejezés-művészetekkel (rajz, festés, agyagozás, hangszerek, saját hang, mesék, versírás, terápiás táncszínház stb.) is dolgozó egyéni és csoport-pszichoterápiás megközelítés. Módszerünkben tehát nem kizárólag egy művészeti ágat alkalmazunk, hanem többet is használunk egy-egy téma megfogalmazására, megdolgozására. Ebből a szempontból az IKT a kifejezésművészetek-terápia (expressive arts therapy) nemzetközi irányzatához tartozik.

 

A módszer Németországból származik, Wilfried Gürtler (1950-2003), müncheni pszichológus, táncterapeuta fejlesztette ki az 1980-as években. Képzőcsoportok létrejöttek már a 80-as évek végétől több helyütt Európában, Németország több városában, Ausztriában, Olaszországban és 1997 óta – még Gürtler kezdeményezésére – Magyarországon is.

Az IKT módszerét – az alapító Wilfried Gürtler 2003-ban bekövetkezett halálát követően – tanítványai oktatják és fejlesztik tovább.

A képzés szervezeti háttere hazánkban 2010-ig az Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Központ (IKT Központ) volt, mely szerepet a 2011-ben megalakult Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Egyesület (IKTE) vette át. A németországi CITA (www.cita.de) és a magyarországi IKTE szakmai kapcsolatot tartott fenn egymással 2015-ig, amikor is a CITA befejezte szakmai működését.

 

A tánc- és mozgásterápiáról

A kifejezés, a mozgás és a tánc a legősibb gyógyító művészetek közé tartoznak, melyek jótékony, felszabadító és integráló hatását mindig is, minden kultúrában kiaknázták. Tapasztalataink szerint azonban korunkban – és kultúrkörünkben – egyre több, kifejezésében és mozgásában gátolt embernek van szüksége az önkifejezés élményének előrevivő és terápiás hatására.

Elsősorban táncosnők és a táncért lelkesedő terapeuták voltak azok, akik az 1920-as évektől kezdve a kifejező tánc terápiás hatását kutatni és alkalmazni kezdték. (Isadora Duncan, Martha Graham, Marian Chase, Mary Wigman, Dienes Valéria, Mary Whitehouse, Trudi Schoop stb.) A különböző kifejezésművészeteket ötvözve alkalmazó megközelítések az 1970-es években indultak fejlődésnek (Natalie Rogers, Anna Halprin, Daria Halprin Khaligeri, Shaun McNiff, Paolo Knill, Norma Canner stb.)

 

A taglejtések, a testtartás és a mozgás tükrözi azt, hogy hogyan észleljük saját magunkat: milyen erők dolgoznak bennünk, hogy érezzük magunkat, és hogyan „ölt testet” bennünk élettörténetünk. A testtartás és a mozgás arra is alkalmas, hogy tudatosítsuk, hogyan éljük meg és hogyan alakítjuk kapcsolatainkat a többi emberrel és környezetünkkel. Minden lelki történés leképeződik a testben, s a testi történések hatnak lelki, mentális élményeinkre: az izomfeszülés, a görcs, a légzés elakadása, a viselkedés játékterének beszűkülése a test-lélek kölcsönhatás megjelenésének színterei lehetnek.

 

A módszer elnevezésében az INTEGRÁLT szó utal a különböző elméletekből táplálkozó szemlélet, a kifejezésművészetek és terápiás technikák integrált, szervesen egymásba fonódó használatára, mely által egy egységes új egész, egy új módszer jön létre. De az integráltság az IKT-ban nem csak a szemléletmódban és munkamódszerben van jelen, hanem abban is, hogy az emberre (legyen szó akár a kliensről, akár a terapeutáról) holisztikusan tekint, test – lélek – szellem dinamikus egységeként fogja fel.

 

Emberi létünk egyik alapjelensége a KIFEJEZÉS, a megmutatkozás, megnyilvánulás iránti vágyunk, úgy, hogy ennek odaszentelődő, figyelő, értő, tükröző tanúi legyenek. Hogy azok lehessünk, akik valójában vagyunk, hogy autentikus lényünket megélhessük és felvállalhassuk. Az IKT szemlélete szerint testünk mindig, mindenkor kifejezi önmagát, be- és kilégzésünk, szerveink ritmusa és zaja, hangunk, érzéseink testi szintű megjelenése is egyfajta önkifejezés. A taglejtések, a testtartás és a testmozgás kifejezi mindenkori lelkiállapotunkat, ugyanakkor mozgásunk visszahat érzelmeinkre, segítségével befolyásolhatjuk hangulatunkat. De nem csak a mozgást, hanem a változatos művészeti technikákat (saját hangunk, ritmushangszerek használata, festés, kollázs-készítés, agyagozás, versírás stb.) is felhasználhatjuk arra, hogy a résztvevők, kihelyezve a belső tartalmakat, kifejezhessék magukat, és ezekre ránézve, jobban megértsék a bennük zajló folyamatokat.

A megmutatkozásnak pedig fontos eleme, hogy jelen legyen az értékeléstől mentes befogadó fél is, a tanú, aki elfogadó figyelmével, jelenlétével hitelesíti, megerősíti a kifejezett élményminőséget – ezt a szerepet töltik be a csoportvezetők, terapeuták, valamint a csoporttagok is egymás számára. Mindezek által, és az egymás empatikus elfogadásán alapuló egymásnak adott visszajelzések által a csoporttagok tudatosabbá válnak önmaguk megismerésében, és a saját igényeik, érzelmeik adekvát kifejezésében. A résztvevő a kifejezett tartalmakat megvizsgálhatja: felismerheti és felülvizsgálhatja saját automatizmusait, nem tudatos reakcióit, mozgásait, gondolkodás-mintáit, kognitív sémáit. Eldöntheti, hogy melyik világnézet, melyik valóság terjeszti ki választási szabadságát, élménylehetőségeit.

 

„Ezért a kifejezés mindig a magunkra eszmélést, önmaguk felismerését, integrálását és újraalkotását is jelenti, amennyiben megéljük saját mozgásra és változásra irányuló képességünket. A kifejezett, kívülre helyezett részünk sajátunkként, önmagunk részeként való felismerése és integrálása az első lépés az Egész-ség felé. Így lesz a kifejezés és a mozgás az önismereten keresztül az Egész-ség, a teljessé válás útja.” (Wilfried Gürtler)

 

Az IKT a TÁNC fogalmát tágabb, ’önkifejező mozgás’ értelemben használja, és ezáltal azt vallja, hogy minden élőlény tud táncolni, mint a falevél a fán, a madárraj a levegőben, a baba az anyaméhben. A résztvevőknek tehát semmilyen táncos vagy mozgásos képzettségre, tánctudásra nincs szükségük, sőt, akik képzett táncosként érkeznek, azoknál inkább a belülről fakadó, autentikus mozgások megtalálását bátorítja.

A mozgás és a tánc pszichoterápiás és gyógyító használata azon az ősi – és újonnan felismert – tudáson alapszik, hogy test és elme szétválaszthatatlan egységet alkot. Alapja, hogy a test minden mozgása és megnyilvánulása belső érzelmi állapotokat tükröz, és a mozgás vagy a viselkedés belülről érlelt alakulása az egészséget és a növekedést elősegítő változásokhoz vezethet a pszichében. A mozgáson keresztül történő kutatás intuitív működésmódot feltételez, a tánc során a kérdést nem az elme teszi fel, hanem a test. Az elme nem annyira cselekvő, mint inkább megfigyelő, befogadó, tanú. Mind a kutatás folyamata, mind a kapott válasz konkrét és szimbolikus egyszerre, ezáltal több szinten (testi – lelki –szellemi – spirituális) mozgósíthatja a résztvevőt.

 

TERÁPIA alatt elsősorban pszichoterápiát értünk. Az IKT szemléletmódja alapján a humanisztikus terápiák közé sorolható, és egyben rendszerszemléletű is. Működésmódjának legfontosabb jellemzője, hogy folyamat-orientált, vagyis nagy hangsúlyt fektet a törésmentes átmenetekre, legyen szó akár a testhelyzetekben, akár a tudatállapotokban, akár a csoportfolyamat dinamikájában történő váltásokról, eszköztára alapján pedig alapvetően az akció-orientált terápiák közé tartozik. Az akció-orientált terápiák olyan közeget biztosítanak, amelyben a résztvevő verbális és pszichomotoros módszerek kombinációja által kutathatja az érzelmeit. Ide tartoznak például a kreatív művészetterápiák, (tánc, dráma, zene, festészet, vers stb.), a pszichodráma, a Gestalt-terápia, a dinamikus szenzoros integrációs terápia.

Eredetileg minden kultúrában, és minden gyermeknél összetartoznak a kifejezés-formák, a kifejezés-művészetek. Az integrált kifejezés- és táncterápiában ezért a mozgáson és táncon kívül az éneklés, a zenélés, a képi megformálás (rajz, festés, agyagozás, gipszmaszk stb.), a változatos önkifejezés mind eszközül szolgálnak az önismeret elmélyítésére, a személyes problémák leküzdésére, az életkrízisek megoldására, a betegségek gyógyítására.

 

Az IKT egy humanisztikus, rendszerszemléletű és tapasztalati alapon működő módszer, mely a kapcsolat megtartó ereje által az „itt és most”-ban megszülető élmények gyógyító hatására épít. (Az ismertető Páll Orsolya 2010-es munkája felhasználásával készült, mely olvasható honlapunkon.)

 

Az integrált kifejezés- és táncterápia alkalmazása

Bár a tánc- és kifejezésterápiák eredetileg a lelki betegségek gyógyítására jöttek létre, ma már nem csak a klinikum területén veszik igénybe ezeket a módszereket, hanem olyan egészséges emberek számára is elérhető, akik elakadást éreznek életükben, javítani szeretnének életminőségükön, akik szeretnék belső erőforrásaikat jobban megismerni és kibontakoztatni.

 

Az IKT önismereti-terápiás csoportok célja az önismeret elmélyülése, a belső lehetőségek kibontakozása, a krízisek, válságok, problémák oldása, a személyes kiteljesedés támogatása. Azok számára, akik a módszerrel később dolgozni szeretnének, az IKT képzési szakasz elkezdésének előfeltételeként egy két éves sajátélmény csoportfolyamatban vesznek részt.

 

   A képzés két éve során a résztvevők egyre inkább elmélyülhetnek az IKT szemléletének és eszköztárának megismerésében, és a gyakorló csoportvezetések során tapasztalatot szerezhetnek a módszer intervenciós lehetőségeiről.

A KÉPZÉSRŐL BŐVEBBEN 

Kiknek ajánljuk?

Az IKT képzés során elsajátított készségek és ismeretek jól alkalmazhatók pszichoszociális és egészségügyi területeken, úgymint pszichiátriai, pszichoszomatikus, pszichoterápiás klinikákon, egészség- és kultúrközpontokban, rehabilitációs centrumokban, nevelési tanácsadókban, alternatív medicinával dolgozó intézetekben – vagy éppen magánpraxisban. Az integrált kifejezés- és táncterápiás csoportvezetők – egyéb végzettségükre, szakképzettségükre is támaszkodva – segíthetnek klienseiknek neurotikus vagy pszichotikus tüneteik, depressziójuk, személyes és pszichoszomatikus kríziseik, esetleg önértékelési, szexuális és társas zavaraik feldolgozásában.   

De nem csak a pszichológia területén alkalmazható jól a módszer, és a képzés célja is az, hogy a leendő integrált kifejezés- és táncterápiás csoportvezető majd az őt megszólító területeken dolgozva minőségi munkát végezzen. Az IKT jól alkalmazható pl. a gyermek-, ifjúsági és felnőttpedagógiában, a felnőttképzésben, az egészségügyi, és életmód-szférában, vagy akár a szervezetek munkájában. Az elsajátított ismeretek – az illető területre vonatkozó szaktudással együtt – jól adaptálhatók továbbá a mozgásnevelés, a szociális munka, a gyógypedagógia, az általános gyógyászat, a sport stb. területeire.

Az integrált kifejezés- és táncterápia szemléletéből, módszertani alapelveiből következik, hogy a megelőzéstől a gyógyításig terjedő kontinuum (egészségügy, pedagógia, szociális munka stb.) mellett még sokféle területen alkalmazható, nagy lehetőségeket rejt magában így a szervezeti környezet számára is. 

A módszer lényege, hogy az eredendően bennünk rejlő kreativitáshoz, a belső erőforrásokhoz való visszanyúláson keresztül vezet tágabb önismerethez. Ezáltal a még mélyen rejlő lehetőségek, képességek megtalálását, a motivációs háttér felderítését és kiaknázását segítheti elő. Az együttműködési kultúra alakításában és a készségek, képességek feltárásában, fejlesztésében az IKT mind a beosztottak, mind a vezetők szintjénhatékony alternatívát képvisel.

 

Az IKT csoportvezetők és terapeuták vállalnak tanácsadást, egyéni, valamint párterápiát, dolgoznak családokkal és különböző csoportokkal is.

 

 BŐVEBBEN ARRÓL, 

HOGY KIKNEK AJÁNLJUK

 

Az IKT módszer és képzés szervezeti háttere Magyarországon az

 

Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Egyesület

1143 Budapest, Ilka u. 47.,

Tel: +36/20/3176964

E-mail: info (kukac) ikte.hu

Szakmai vezetők:

Kiss Tibor Cece,

klin. szakpszichológus, az Egyesület elnöke

 

Jarovinszkij Vera,

szakpszichológus,
a Kiképzők Tanácsának (IKTE KT) elnöke

 

 
 

KERETEK, hasznos tudnivalók a csoportokkal,

részvétellel kapcsolatban

A csoportokról

Többféle jelegű és célú IKT csoport létezik.

 

A.) Hétvégi önismereti-terápiás csoport, sajátélmény a képzéshez

Minden évben, az év első harmadában indul egy hosszú, kb. 2 évig tartó (évi kb. 370 óra) csoport, amihez csak önismereti és terápiás céllal is lehet csatlakozni, de olyan érdeklődőket is várunk, akiket az IKT képzés érdekel, mert a képzésnek előfeltétele egy ilyen jellegű sajátélmény csoportban való részvétel. Ezek a csoportok havonta egy hétvégét vesznek igénybe, és nyaranta 5-6 napot, tábor jelleggel.

B.) Kétheti önismereti-terápiás csoport, sajátélmény a képzéshez

Az olyan kétheti rendszerességgel találkozó önismereti-terápiás csoportok, amelyek eleget tesznek az IKTE KT által ide vonatkozó kritériumoknak, szintén megfelelnek sajátélményként a képzéshez. Ezek célkitűzése és tematikája 

azonos a hétvégi csoportokéval, csak idői struktúrájukban térnek el tőle. Ezek a csoportok általában ősszel kezdődnek, de ilyen csoport nem indul minden évben.

 

C.) Egyéb önismereti csoportok

Változatos tematikával, célkitűzéssel (pl. női szerepek, vagy családi kapcsolatok témában, szorongással, evészavarral küzdők számára, stb.) és idői keretekkel (pl. hetente vagy kéthetente tartott 4-6 órás alkalmak) indulhatnak IKT módszerrel dolgozó csoportok.

Ezekről, és egyéb, az IKT-val kapcsolatos programokról a Hírlevélből tájékozódhat. 

 

D.) Képző csoportok

Az a résztvevő, akit a 2 éves önismereti-terápiás szakaszt követően az IKT módszertana és elsajátítási lehetősége is érdekel, továbbléphet az IKT képzési szakaszba, melyet egy személyes interjú előz meg.

A képző csoport rendszerint havonta egy hétvégét (szombat és vasárnap egész nap, kb. f10-18), és nyáron tábor jelleggel, kb. egy hetet vesz igénybe.

Hogyan zajlik egy integrált kifejezés- és táncterápiás alkalom?

Az IKT foglalkozás általában egy nagyobb üres helyiségben zajlik (ez lehet pl. egy iskola tornaterme vagy egy tánc-stúdió), ahol van tér arra, hogy több ember szabadon mozogjon anélkül, hogy egymást zavarná vagy korlátozná, és nem ritka az sem, hogy például a nyári táborok idején, kint dolgozunk a természetben.

A foglalkozások időtartama nagyon eltérő lehet, a pár órástól a több naposig változhat.

Rendszerint páros csoportvezetéssel zajlanak a csoportok.

Minthogy az IKT sokat dolgozik mozgással, érdemes olyan öltözékben részt venni, ami megkönnyíti a szabad mozgást. Érdemes az alkalmak előtt 10-15 perccel korábban érkezni, hogy legyen idő az átöltözésre. 

 

Sokat táncolunk, de kötött táncokat a legritkábban. Inkább a szabad tánc a jellemző, ahol a résztvevő úgy fejezi ki belső tartalmait, érzéseit a zenére, vagy akár zene nélkül, ahogyan ez éppen belőle fakad, ahogyan adódik. Előzetes tánctudás egyáltalán nem szükséges.

 

A (csoport)folyamat természetesen mindig a találkozással indul - találkozunk Egymással, és Önmagunkkal. Fokozatosan nyitogatjuk a figyelmünket a saját testünk - érzékszerveink, mozdulataink felé, és fokozatosan keresgéljük a találkozások saját, egyénileg jellemző ritmusát és módját. A csoportvezetők instrukciói mindig csak ajánlások, a résztvevőket mindig arra biztatjuk, hogy a felkínált terápiás folyamatokat a önmagukból kiindulva töltsék meg élménnyel és tartalommal, a saját belső igényeikre fókuszáljanak. 

 

Egymásba szövődnek az egyéni- páros-, kis- és nagycsoportos mozgásos gyakorlatok, alkotási formák, és élménymegosztások - mindig az aktuális csoport aktuálisan érzékelt igényeihez igazítva. A folyamatok, gyakorlatok szervesen egymásra épülnek az egyes alkalmakon belül, és az egész hosszú csoportfolyamat során, így nagyon fontos mindig pontosan érkezni és végig jelen lenni. Egyik alkalomról sem szerencsés hiányozni, mert aki nincs jelen, az sokmindenből kimarad,  és hiányával a csoportra is hat.

 

Sokat dolgozunk az érintéssel, mindig figyelve, tiszteletben tartva és támogatva a résztvevők egyéni határait ezen a téren is. 

Az IKT nemcsak tánc-, hanem kifejezés-terápiás módszer is, ami azt jelenti, hogy az önkifejezés más eszközeit is alkalmazzuk, pl. zenélünk, rajzolunk, agyagozunk, maszkot készítünk, dramatikus helyzeteket használunk, táncszínházi előadást rendezünk stb. 

Természetesen itt sem a szó hagyományos értelmében vett „műalkotásokat” várunk a résztvevőktől, hanem teret kínálunk a spontán önkifejezésre, aminek egyáltalán nem kell figuratívnak, vagy „esztétikusnak” lennie. A hangsúly az alkotás folyamatán és a szubjektív jelentésen van.  Előzetes technikai tudás, vagy bármiféle művészi adottság sem szükséges.

 

A módszer alapvetően a nonverbális önkifejezésre épít, hangsúlyosan dolgozunk a mozdulattal, a hangunkkal, a vizuális művészetekkel. Ugyanakkor nagyon fontosak a megbeszélő, megosztó körök, melyek hozzájárulnak az átéltek, megtapasztaltak tudatosításához és megosztásához. Fontos hozadéka, gyógyító ereje van a csoportformából adódó sajátosságoknak, társas megerősítésnek vagy facilitációnak.